És szóla Elihu, és monda: Halljátok meg bölcsek az én szavaimat, és ti tudósok hajtsátok hozzám füleiteket! Mert a fül próbálja meg a szót, mint az íny kóstolja meg az ételt. Keressük csak magunk az igazságot, értsük meg magunk között, mi a jó? Mert Jób azt mondá: Igaz vagyok, de Isten megtagadja igazságomat. Igazságom ellenére kell hazugnak lennem; halálos nyíl talált hibám nélkül! Melyik ember olyan, mint Jób, a ki iszsza a csúfolást, mint a vizet. És egy társaságban forog a gonosztevőkkel, és az istentelen emberekkel jár! Mert azt mondja: Nem használ az az embernek, ha Istennel békességben él. Azért, ti tudós emberek, hallgassatok meg engem! Távol legyen Istentől a gonoszság, és a Mindenhatótól az álnokság! Sőt inkább, a mint cselekszik az ember, úgy fizet néki, és kiki az ő útja szerint találja meg, a mit keres. Bizonyára az Isten nem cselekszik gonoszságot, a Mindenható el nem ferdíti az igazságot! Kicsoda bízta reá a földet és ki rendezte az egész világot? Ha csak ő magára volna gondja, lelkét és lehellését magához vonná: Elhervadna együtt minden test és az ember visszatérne a porba. Ha tehát van eszed, halld meg ezt, és a te füledet hajtsd az én beszédeimnek szavára! Vajjon, a ki gyűlöli az igazságot, kormányozhat-é? + Avagy az ellenállhatatlan igazat kárhoztathatod-é? A ki azt mondja a királynak: Te semmirevaló! És a főembereknek: Te gonosztevő! A ki nem nézi a fejedelmek személyét és a gazdagot a szegénynek fölibe nem helyezteti; mert mindnyájan az ő + kezének munkája. Egy pillanat alatt meghalnak; éjfélkor felriadnak a népek és elenyésznek, a hatalmas is eltűnik kéz nélkül! Mert ő szemmel tartja mindenkinek útját, és minden lépését jól látja. Nincs setétség és nincs a halálnak árnyéka, a hova elrejtőzhessék a gonosztevő Mert nem sokáig kell szemmel tartania az embert, hogy az Isten elé kerüljön ítéletre! Megrontja a hatalmasokat vizsgálat nélkül, és másokat állít helyökbe. Ekképen felismeri cselekedeteiket, és éjjel is ellenök fordul és szétmorzsoltatnak. Gonosztevők gyanánt tapodja meg őket olyan helyen, a hol látják. A kik azért távoztak el, és azért nem gondoltak egyetlen útjával sem, Hogy a szegény kiáltását hozzájok juttatja, és ő a nyomorultak kiáltását meghallja. Ha ő nyugalmat ád, ki kárhoztatja őt? Ha elrejti arczát, ki láthatja meg azt? Akár nép elől, akár ember elől egyaránt; Hogy képmutató ember ne uralkodjék, és ne legyen tőre a népnek. Bizony az Istenhez így való szólani: Elszenvedem, nem leszek rossz többé A mit át nem látok, arra te taníts meg engemet; ha gonoszságot cselekedtem, többet nem teszem! Avagy te szerinted fizessen-é csak azért, mert ezt megveted, és hogy te szabd meg és nem én? Nos mit tudsz? Mondd! Az okos emberek azt mondják majd nékem, és a bölcs férfiú, a ki reám hallgat: Jób tudatlanul szól, és szavai megfontolás nélkül valók. Óh, bárcsak megpróbáltatnék Jób mind végiglen, a miért úgy felel, mint az álnok emberek! Mert vétkét gonoszsággal tetézi, csapkod közöttünk, és Isten ellen szószátyárkodik.