Az éneklőmesternek a neginóthra, a seminith szerint; Dávid zsoltára.

Uram, ne feddj meg engem haragodban, és ne ostorozz engem búsulásodban.

Könyörülj rajtam Uram, mert ellankadtam: gyógyíts meg engem Uram, mert
megháborodtak csontjaim!

Lelkem is igen megháborodott, és te, oh Uram, míglen?

Térj vissza Uram, mentsd ki lelkemet, segíts meg engem kegyelmedért;

Mert nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsőít téged?

Elfáradtam sóhajtozásomban, egész éjjel áztattam ágyamat,
könyhullatással öntöztm nyoszolyámat.

Szemem a bánattól elbágyadt, megvénhedett minden szorongatóm miatt.

Távozzatok tőlem mind, ti bűnt cselekedők, mert meghallgatja + az Úr az
én siralmam szavát.

Meghallgatja az Úr az én könyörgésemet, elfogadja az Úr az én
imádságomat.

Megszégyenül majd és igen megháborodik minden ellenségem; meghátrálnak
és megszégyenülnek hirtelen.