Dávidé. Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitől + féljek? Az Úr az
én életemnek erőssége: kitől remegjek?

Ha gonoszok jőnek ellenem, hogy testemet egyék: szorongatóim és elleneim
- ők botlanak meg és hullanak el.

Ha tábor fog körül, nem fél szívem; habár had támad reám, mégis ő benne
bízom én.

Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy lakhassam az Úr házában
életemnek minden idejében; hogy nézhessem az Úrnak szépségét és
gyönyörködhessem az ő templomában.

Bizony elrejt engem az ő hajlékába a veszedelem napján; eltakar engem
sátrának rejtekében, sziklára emel fel engem.

Most is felül emeli fejemet ellenségeimen, a kik körültem vannak, és
én az ő sátorában örömáldozatokkal áldozom, énekelek és zengedezek az
Úrnak.

Halld meg, Uram, hangomat - hívlak! Irgalmazz nékem és hallgass meg
engem!

Helyetted mondja a szívem: Az én orczámat keressétek! A te orczádat
keresem, oh Uram!

Ne rejtsd el orczádat előlem; ne utasítsd el szolgádat haraggal; te
voltál segítőm, ne taszíts el és ne hagyj el engem, üdvösségemnek
Istene!

Ha atyám és anyám elhagynának is, az Úr magához vesz engem.

Taníts meg engem a te útadra, oh Uram! Vezérelj engem egyenes ösvényen,
az én üldözőim miatt.

Ne adj át engem szorongatóim kivánságának, mert hamis + tanúk támadnak
ellenem, és erőszakot lihegnek.

Bizony hiszem, hogy meglátom az Úr jóságát az élőknek földén!

Várjad az Urat, légy erős; bátorodjék szíved és várjad az Urat.