Dávid tanítása. Boldog az, a kinek hamissága megbocsáttatott, vétke
elfedeztetett.

Boldog ember az, a kinek az Úr bűnt nem tulajdonít, és lelkében
csalárdság nincsen.

Míg elhallgatám, megavultak csontjaim a napestig való jajgatás miatt.

Míg éjjel-nappal rám nehezedék kezed, életerőm ellankadt, mintegy a nyár
hevében. Szela.

Vétkemet bevallám néked, bűnömet el nem + fedeztem. Azt mondtam:
Bevallom hamisságomat az Úrnak - és te elvetted rólam bűneimnek terhét.
Szela.

Azért hozzád fohászkodjék minden kegyes, alkalmas időben. Bár a nagy
vizek áradnának, nem juthatnak azok el ő hozzá.

Te vagy oltalmam, te mentesz meg veszedelemtől; végy körül engem a
szabadulás + örömével! Szela.

Bölcscsé teszlek és megtanítlak téged az útra, a melyen járj; szemeimmel
tanácsollak téged.

Ne legyetek oktalanok, mint a ló, mint az öszvér, a melyeknek kantárral
és zabolával kell szorítani az állát, mert nem közelít hozzád.

Sok bánata van a gonosznak, de a ki bízik + az Úrban, kegyelemmel veszi
azt körül.

Örüljetek az Úrban, vigadozzatok ti igazak! Örvendezzetek mindnyájan ti
egyeneslelkűek!