Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó mert örökkévaló az ő kegyelme. Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét? Boldog, a ki megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben. Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal, Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel! Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk. Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél. De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét. Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon. És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből. Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük. És hittek az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét. Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát! Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon. És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe. És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr + szentje, Áron ellen. Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét. És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat. Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt. Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik. Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban, Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat + a veres tenger mellett. Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket. És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének. És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára. De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában; S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban. Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait. És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás. Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn. És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké. Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok, Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival. Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr. Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket. És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok. És feláldozák fiaikat és leányaikat + az ördögöknek, És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel. És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben. De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét. És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok. És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt! Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben + merültek bűneikbe. De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat; És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék. És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék. Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel. Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.