Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most
Izráel.

Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.

Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.

Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.

Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont.

Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt
letépnék.

Amelyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.

Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak
nevében!